Örök fiatalság

Pár éve jött a klónozás, azonban mára a molekuláris kutatásban a slágert nem rég jelentették be a kutatók, s ezzel egy jövőbe mutató kutatási területet kezdtek el. Két laboratórium is, mindkettő magánadományokból fedezi kutatásait, bejelentette, hogy izolálta az emberi embrió őssejtet, azt a sejtet, ami létrehozza a fejlődés során mindazon különböző típusú sejteket, amelyek felépítik testünket. Az emberiség számára ennek azért van kiemelkedően nagy fontossága, mert így megnyílik a lehetőség az előtt, hogy az orvosok képesek legyenek új sejteket előállítani, és így a későbbiekben lehessen balesetben vagy betegségben elvesztett szöveteket, szerveket is újranöveszteni.

Az embrió növekedésének kezdeti stádiumában a sejtek még nem nagyon differenciáltak, és a fejlődés során visszafordíthatatlanul ‘vállalják fel’ bizonyos sejttípus szerepét. Az újdonság az, hogy a kutatók képesek mára már ilyen emberi őssejtet azonosítani (már több állatfajnál ezelőtt is képesek voltak erre), és ebben az állapotban megtartani. A kutatók megfigyelték, hogy ezek a sejtek bizonyos körülmények között különböző szövetekké, bél, szívizom, csont, idegsejtté fejlődtek.

Az egyik csoport, James Thomson, a University of Wisconsin egyik kutatója vezetése alatt olyan embriókkal dolgozott, amelyeket mesterséges termékenyítés céljából hozzájuk került párok ajánlottak fel. A megtermékenyítés után az embrió többször kettéosztódik, míg blasztocita nem lesz belőle, egy sejtgömb, aminek közepén található pár sejt. A kutatócsoport eltávolította ezeket a belső sejteket a blasztocitából, és növekedésre serkentették őket egy olyan módszerrel, amit még majom blasztocitáknál kísérleteztek ki. A másik csoport, John Gearhart és John Hopkins vezetésével, ugyanilyen sejteket izoláltak olyan magzatokból, amik már sokkal fejlettebbek voltak. Abortuszokból származó 5-9 hetes magzatokban izoláltak olyan sejteket, amelyekből később sperma vagy petesejtek fejlődtek volna ki. Mindkét csoport által izolált sejtek megfeleltek az őssejt kritériumainak, azaz mindkét típusú sejt képes végtelen számban osztódni differenciálatlan állapotban, és behatásra képes bármilyen sejttípussá fejlődni.

De az emberi őssejt megléte csupán csak az első lépés. Az orvosi világ nagy bombája csak akkor robban, ha a kutatók már megértették és pontosan feltérképezték, hogy hogyan lehet ezeket a sejteket arra késztetni, hogy a kívánt sejttípussá fejlődjenek, hogy felcserélhessék őket a sérültekkel, például hogy egy Parkinson-kórban szenvedőnek új idegsejtjei lehessenek, és hogy olyan változatokat hozzanak létre, amelyeket a beteg szervezete nem vet ki magából.

Az ilyen kezdetleges embriósejtek felhasználása feleslegessé tehetné a magzati szövetek felhasználását kísérleti transzplantációs műtéteknél, viszont olyan fontos kérdéseket is felvet, mint az embrionális szövetek jogi helyzete, és hogy szabad-e ilyen sejteket orvosi kísérletekben és kezelésekben felhasználni.

Az őssejteken végzett kísérletek etikai kérdéseket vetnek fel, hogy szabad-e emberi embriókból származó sejteken végezni orvosi kísérleteket.

Jelenleg az Egyesült Államokban tilos államilag támogatott intézetekben emberi embriókkal és magzati szövetekkel kísérleteket végezni. Ezen új technikáknak sikere, és a bennük rejlő óriási orvosi előrelépés a gyógyításban, újra felszínre hozta ezt a kérdést.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>