Mi lesz a jövőben?

Jövőbetekintés? Brad Wieners jövőkutató szerint olyan technológiák jönnek világra a fejlődés mostani trendjeinek találkozási pontjain, amelyek mindannyiunk sorsát befolyásolhatják. A jövőkutató az alábbi nyolc kulcsfontosságú területen vár alapvető változást a következő években, évtizedekben…

1. Számítógépesített ruha – Biointeraktív anyagok
A géntechnológia, kognitív informatika és a nanotechnológia találkozásából olyan sajátos bioérzékelők jönnek létre, amelyek állatok vagy növények külsején vagy akár belsejében felügyelik a szervezet változásait, és zavar esetén közbelépnek. Kezdetleges biointeraktív anyagok már most is vannak. A New York-i Sensatex integrált szenzorokkal rendelkező pólókat termel, amelyek mérik a test hőmérsékletét és a szívverést, az adatokat pedig drót nélküli kapcsolat útján számítógépre másolják. Emellett harcászati megrendelésre az MIT-n olyan intelligens nanorészecskékkel dúsított katonai zubbony gyártásán kísérleteznek, amely minden terepen optimálisan fog működni: színe beleolvad a környezetbe; hőszigetelése a környezet hőjétől függően változik; megstoppolja magát, ha elszakad; ellenáll a vegyi fegyvereknek, és cseppet sem suhog. A haladás irányát mutatja, hogy mostanság több üzem is klinikai kísérletekre készül olyan intelligens nanokristályokkal, amelyek a testbe kerülve szintetikus csonttá alakulnak súlyos törések helyén. (A nanotechnológia a száz nanométernél kisebb dolgok építésének és működtetésének tudománya. A paraszthajszál átmérőjének századrésze már nano.) Különleges nanorészecskék alkalmazásával megváltoztathatóak az anyagok jellemzői. Az ilyen módon megerősített polimerből készülő sisakok 40-60 százalékkal könnyebbek, mint a hagyományos vasedény viselet – egy teljes felszerelés akár húsz százalékkal könnyebb lehet.

2. A géntérképem és én – Genotipizálás
A emberi faj géntérképe már elkészült, és ha a gének funkcióit mind kiderítik, hamarosan megvalósul az a technika, amivel bármely személy összes öröklött jellemzője gyorsan megismerhetővé lesz. Ettől új gyógyszerek és friss gyógyítási módszerek megjelenésére is számítanak a szakemberek, és leginkább a cukorbetegség, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a skizofrénia és a sclerosis multiplex kezelésében várnak előrelépést. A genetikai kód megfejtése után a háziorvosok majdan hajszálpontosan meg tudják mondani, hogy milyen öröklődő betegségeket hordozhat a páciens, vagy milyen gyógyszerekre érzékeny, és melyik gyógyszerre van szüksége a paciensnek. Szintén megtudható, hogy vannak-e valakinek német, szlovák, horvát stb. felmenői, depressziós, addiktív, esetleg skizofrén hajlamai. A technikai megoldások buktatói a genotipizálásnál eléggé határozottan elkülönülnek az etikai, politikai, szociológiai és egyéb tudományos problémáktól.

3. Agy és számítógép összetalálkozása – Kognitronika
A számítógép és az agy összekapcsolására irányuló mostani szárnypróbálgatások meglehetősen kezdetlegesek, a feladat maga azonban nem irreális. A kutatók elsősorban az agyi-motoros kapcsolatra fókuszálnak, egy mozdulat megvalósításának első lépésére. “A sorban következő funkciók, amelyekért normális esetben az agy más részei, a gerincvelő, és az izmok felelősek, intelligens gépekkel helyettesíthetőek.” – mondta Daniella Meeker, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója. A kutatás eredményei végül különböző bénulásokkal élő embereknek segíthetnek. Annak, aki nem tud mozogni, vagy beszélni, vagy egyiket sem, egy gondolattal irányítható robotvégtag drasztikusan emelheti az életminőségét, de az egészségesek számára is – pusztán az akarat által vezérelve, gondolati úton – villanyt, tévét, vagy sebességet kapcsolgatni nem rossz dolog.

4. Termesztett üzemanyagok – Bioüzemanyagok
A feladat: a kőolajszármazék üzemanyagokat genetikailag áttervezett növényekből készített anyagokkal kell felcserélni. Az etanol, metanol, és a biodízel széles körű felhasználása mérsékeli a károsanyag-kibocsátást, és függetlenít az importolajtól – ráadásul a biodízel és a bioetanol használatának szorgalmazása alapvető környezetvédelmi célokat szolgál. (Az Európai Unió ugyanis elkötelezte magát, hogy az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid kibocsátását 2010-ig nyolc százalékkal csökkenti.) A gond az, hogy az üzemanyag-takarmánynövények hatásfoka kicsi, termelésük meglehetősen költséges, minthogy óriási réteket kell learatni egy marmonkannányi anyagért – a genetikailag erősített növények eközben azzal fenyegetnek, hogy gaz módjára elbitorolják az emberi fajtól a földgolyót, vagy csapadékhiányos korszakokban súlyos tűzkárokat idézhetnek elő.

5. Test 2.0 – Bionika
Az első generációs bionikus eszközök – például pacemakerek, hallókészülékek – nyomában majdan olyan ultramodern berendezések járhatnak, amelyek kifogástalanul helyettesítenek beteg, működésképtelen vagy régebben elvesztett szerveket. A MIT biorobotikai laboratóriumában pedig immáron mesterséges izom építésén kísérleteznek. Az elektrodinamikus polimerektől mozgó műanyag izom keveset fogyaszt ugyan (áramot), de rugalmassága és ereje egyelőre meg sem közelíti az emlősizomét. Egy bionikus karprotézis majd olyan elektroreaktív műanyagból fog készülni, amely közvetlenül az agyból kapja az utasításokat. Az új-mexikói egyetemen már van olyan láb-prototípus, amely képes kerékpározni, és vélhetőleg a csúcsfeladat, a zongorázásra is alkalmazható műkéz létrejöttére sem kell már sokat várni.

6. Megépítünk bármit – Molekulagyártás
“Csináljunk aranyat”, építsünk meg dolgokat a semmiből, mégpedig atomról atomra. A kutatók ma azt gondolják, hogy a legjobb út a molekuláris építkezés megvalósításához, ha a célnak megfelelően picike nanorobotokat építenek, amelyek még több nanorobotot építenek, amelyek végül bármilyen fizikailag elképzelhető anyagot összeraknak atomokból. Svéd kutatók mikroszkopikus robotokat építettek, amelyek mindössze fél milliméter hosszúak, negyed milliméter szélesek, és képesek sós oldatokban működni: tudják a könyök, a kéz és az ujjak mozgását utánozni. A Linköpings egyetem kutatói azt remélik, az apró szerkezeteknek egy napon a gyógyászatban és az alapkutatásban vehetik hasznát, illetve nagy tömegben mikro méretű építőmunkásokként szolgálhatnak.

7. Hordozható atomerőmű – Kvantum magtechnológia
A kvantum magtechnológia célja, hogy úgy csapolja meg az atommagokban sűrűsödő óriási energiákat, hogy közben sem maghasadást, sem magfúziót nem okoz. Egy működő eljárás nagy előnye az lenne, hogy sem sugárszennyezést, sem csokipapírt nem hagy maga után. A nukleotika fő ereklyéje egy hafniumlemez (rendkívül ritka és drága anyagból), amely magas feszültségen és erős röntgensugárzásban olyan energiapulzusokat bocsát ki, amelyek exponenciálisan erősítik a röntgensugárzást. Az amerikai légierő felfigyelt a jelenségre, amellyel terveik szerint közeledő rakétákat lehetne elolvasztani, de állítólag ugyanez használható polilitográfiára, vagyis áramkörök vakuzás útján történő nyomtatására is.

8. Bruteforce tudomány – Masszív kombinatorika
A kombinatorika a modern matematika egyik legfontosabb ága. Sok kombinatorikai problémától (pl. lottó, totó stb.) szinte automatikusan jutunk el a valószínűségszámításhoz, majd annak alkalmazásaként vehetjük elő a matematikai statisztikát. A statisztikai analízis és a drabális számítási teljesítmény találkozása lecsökkenti a kutatás időtartamát. A masszív kombinatorika nem tudományág, hanem kutatási módszer, amelyben elméletekből származó feltételezések kísérleti tesztelése helyett a szuperszámítógép virtuális modelljére addig dobálja a véletlen megoldásokat, amíg fel nem bukkan a telitalálatos. A számítási teljesítmény szakadatlan növekedésével a kombinatorikus tudomány olyan szerepet tölthet be, mint az Excel a pénzügytörténetben és egyetlen gombnyomásra körvonalazódhat minden komplex szcenárió.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>